Önálló jogcímen kér támogatást az öngondoskodáshoz a cafeteriarendszer várható átalakítása során az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). A munkáltatók ösztönzésének csökkenése, esetleges megszüntetése ugyanis - önálló - támogatás nélkül, dolgozók százezreit érintené hátrányosan. A szervezet abban bízik, hogy javaslata nyomán az előtakarékosság továbbra is támogatott cél marad - írja az ÖPOSZ legfrissebb közleményében.
Az MNB első negyedévre vonatkozó statisztikái szerint az önkéntes és magánkasszák is jó teljesítménnyel indították az évet: az önkéntes pénztárak 2,3%-os, míg a magánpénztárak 3,3%-os vagyonarányos három havi hozamot értek el a befektetéseken. Az újonnan belépő önkéntes pénztári tagok száma régen volt olyan magas, mint az első negyedévben, miközben a tagok fizetési hajlandósága valamelyest csökkent. A magánkasszáknál viszont folytatódik a létszámcsökkenés, március végén már 59 ezer fő alá esett a tagok száma.
Több mint 50 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezelhet a Dimenzió biztosítóegyesület, ahová az MNB most "tőkeproblémákra" hivatkozva felügyeleti biztost rendelt ki. Az ügyhöz közeli forrásainktól megtudtuk, hogy mi áll az intézkedés háttérerében, a döntően a Magyar Telekomnál dolgozó ügyfelek sorsáról pedig egy tegnap elfogadott törvény gondoskodik. Nincs egyébként szó újabb Quaestor-botrányról, a vagyon megvan, az egyesület a tartósan alacsony hozamkörnyezetnek és a kiöregedett húzótermékének esett áldozatul.
Az Országgyűlés elfogadta a nemzetgazdasági miniszter április közepén benyújtott, pénzügyi tárgyú törvénymódosító csomagját, amely a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári területeket érintő szabályok mellett a jegybanktörvényen is változtat.
A parlament elé került legújabb törvénymódosítási javaslatban két apró, de jelentős változást hozó bekezdés rendeli el, hogy a felnőtt gyermek az idős szüleit köteles eltartani és erre harmadik személy, például szociális intézmény is kötelezheti őt. Az állam kihátrálása felértékeli a hosszú távú megtakarításokat.
Sikeres negyedévet zártak az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) tagpénztárai: az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben 5 százalékkal, 1093 milliárd forintra gyarapodott, az egészségpénztári egyéni befizetések összege 4,5 százalékkal nőtt - derül ki az ÖPOSZ legfrissebb közleményéből.
Közeleg az adóbevallás benyújtásának határideje, május 20-a. Ha nyugdíjcélra teszünk félre, ez különösen fontos időpont, mivel több tízezer, vagy akár több mint százezer forintot bukhatunk, ha nem tüntetjük fel a bevallásban, hogy vissza szeretnénk igényelni a személyi jövedelemadót a tavalyi befizetésünk 20 százalékáig.
Már egy hónapja folynak a találgatások arról, hogyan és milyen mértékben alakítsa át a kormány a mostani cafeteria rendszerét, sajtóértesülések szerint erről már ma döntés születhet. Még márciusban Orbán a béren kívüli juttatások készpénzesítéséről beszélt, kérdés, hogyan hatna ez a részben cafeteriás befizetésekből élő nyugdíjpénztárakra. Az önkéntes pénztárakban ugyanis az évről évre növekvő egyéni tagdíjbefizetések ellenére még mindig 40% körüli a munkáltatói hozzájárulás, amelynek egy jelentős része a cafeterián keresztül érkezik az önkéntes kasszákhoz. A pénztárak egy része nem aggódik, mások szerint félő, hogy nagy akadályokat gördítene a készpénzesítés a tagok fizetési hajlandósága elé.
Számos pénzügyi jogszabályt módosít az a salátatörvény-javaslat, amely a minap jelent meg az Országgyűlés honlapján néhány hétnyi konzultációs időszakot követően. Újabb fejezetéhez érkezett az etikus életbiztosítási koncepció az életbiztosítások visszavásárlási táblázatának szabályozásával, változik a kötelező biztosítás hiányában okozott károkra vonatkozó szabályozás, és a nyugdíjpénztárak is nagy változásokra készülhetnek: csökkentik például a magánnyugdíjpénztárak életben maradási esélyeit, és felszabadítják az önkéntes nyugdíjpénztári közvetítők jutalékát. Összefoglaljuk most a biztosítási és a nyugdíjpénztári változásokat.
Tavaly 111, idén eddig 50, a következő években pedig 1200-nál is több magán-nyugdíjpénztári tagot érint, hogy a magánkasszáknak nem sikerül járadékszolgáltatást nyújtaniuk, holott ez törvényi kötelezettségük. A biztosítóktól is vásárolhatnának járadékszolgáltatást, ilyet azonban nem találni a piacon, és ha a biztosítókon múlik, ez a helyzet egyhamar nem is fog változni. A biztosítói termékek hiánya legalább annyira érinti az önkéntes pénztárak tagjait is, igaz, ez esetben a saját járadékszolgáltatással nincs gond. De miért vannak ilyen nagy hátrányban a magánkaszák nyugdíjasai az önkéntes kasszák tagjaival szemben és miért van az, hogy egy-két kivételtől eltekintve a biztosítók még csak nem is gondolkodnak a pénztári járadékszolgáltatáson? Megkérdeztük az érintetteket, nyugtalanító válaszokat kaptunk.
Ha olyan rendszeres, nyugdíjcélú megtakarítást szeretnénk, amellyel nem kell foglalkoznunk, csak pakoljuk bele a pénzt és a profik kezelik helyettünk, jó döntés valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárra bízni a pénzünket. A kényelemnek viszont megvan az ára, a pénztárak költségszintje között nagy a különbség, ezért most megmutatjuk, hány ezer forintos havi megtakarításnál hol mennyit vonnak le a pénzünkből. Különösen érdekes lehet ez az összehasonlítás most, hogy hamarosan akár jelentősen is megemelkedhet a nyugdíjpénztárak költsége egy konzultációra bocsátott törvénytervezet szerint, felszabadíthatják ugyanis az értékesítői jutalékok korlátozását.
Az önkéntes pénztáron belül elérhetővé válhatnak ez évtől az - eddig külön-külön nyújtott - egészség- és önsegélyező pénztári szolgáltatások. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak minimum öt éven át saját járadékot kell nyújtaniuk, a tagok pedig akár egy pénztáron belül két portfólióban is fialtathatják nyugdíjcélú megtakarításaikat - áll az MNB legfrissebb közleményében.
Ha nyugdíjas éveinkre szeretnénk megtakarítani, ambíciónkat az állam is támogatja, méghozzá 20 százalékos adójóváírással. Ennek felső határa azonban minden megtakarítás esetén eltérő, akkor járunk a legjobban, ha egyszerre többféle megtakarítást indítunk.
Új, több törvényre is kiterjedő módosító tervezet jelent meg a kormány honlapján, amely egyebek mellett, az önkéntes pénztárakra, magánnyugdíjpénztárakra, az MNB-re, a biztosítókra és a bankokra nézve is tartalmaz módosítási javaslatokat. A tervezetet máig, azaz március 25-ig lehet véleményezni.
Közzétette az MNB a hazai önkéntes és magánnyugdíjpénztárak tavalyi évre vonatkozó teljesítményét. Ahogyan arról korábban is írtunk, a magánpénztári tagok örülhettek a legjobban, volt ugyanis olyan pénztár, amely közel 9%-os nettó hozamot ért el 2015-ben.
Növekedéssel zárták a múlt évet az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak. Az önkéntes pénztárak összesített vagyona tavaly 6%-kal, 1070 milliárd forintra nőtt, az egy tagra jutó vagyon pedig 8%-os emelkedéssel meghaladta az egymillió forintot. Az önkéntes pénztárak tavalyi reálhozama 4,5% körül alakult, ami a mostani hozamkörnyezetben nem egy elhanyagolható teljesítmény. Emellett az egészségpénztárak is jól szerepeltek tavaly, a taglétszám-bővülés mellett az összvagyon is emelkedett - hangsúlyozta Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke a társaság mai sajtótájékoztatóján.
Ha nyugdíjas éveinkre szeretnénk félretenni, nem mindegy, hogy az államilag támogatott megtakarítási formák közül egy önkéntes nyugdíjpénztárt, egy nyugdíj előtakarékossági számlát, vagy egy nyugdíjbiztosítást választunk. Kiszámoltuk, hogy azonos hozamkörnyezet mellett melyik hozza a legtöbbet, illetve összeszedtük azokat a fontos, egyéb szempontokat, amelyekre döntésünket alapozhatjuk. A legjobb és a legkevésbé kedvező megtakarítások közt akár milliós különbségek is jelentkezhetnek.
Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében a sávos költségszerkezet miatt a levont költségek nagyban függenek attól, hogy mekkora tagdíjat fizetünk a pénztárnak, ugyanis minél kisebb összegű a megtakarításunk, annál nagyobb a levont költség aránya.
Ha önkéntes nyugdíjpénztári tagokká szeretnénk válni, a sávosan levont likviditási és működési díjak mellett két fontos szempontra kell figyelnünk nyitáskor: a minimum tagdíjra és az első befizetéseinkből levont költségekre.
Jól döntöttek azok a leendő nyugdíjasok, akik a magánnyugdíjpénztárakban maradtak, a négy megmaradt pénztár ugyanis az önkéntes pénztárak teljesítményét is felülmúlta 2015-ben. Volt olyan magánpénztári portfólió, amellyel akár 9%-os éves hozamot is zsebre tehettünk, miközben az önkéntes pénztáraknál a legjobb teljesítmény 6,5% volt. A magánkasszák idén is küzdenek a túlélésért, de a tavalyi hozamokat látva a tagok többsége biztos nem hezitál sokat, amikor a tagdíj befizetéséről dönt.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
